Van esetleg olyan felkérés, amit most kénytelen vagy elhalasztani?
Eugenia: Egy akciófilmre felkértek, hogy szerepeljek benne, de nem tudtam elvállalni. Izgatott vagyok, nehezemre esik az, hogy egy helyben maradjak és hónapokig ne dolgozzak. De kiélvezem azt, hogy otthon vagyok Rufi-val, hogy érte megyek az iskolába (Argentínában van iskola előkészítő, előbb kezdik - szerk.). Ez olyasmi, amit nyilvánvalóan munka mellett nehezebb lesz majd összeegyeztetni. Úgyhogy kiélvezem.
Mikorra vagy kiírva?
Eugenia: Február végére. Egy újabb Halak.
Milyen volt az előző terhességed? Milyen "tüneteid" voltak? És mi az, amit nem szeretnél, ha megismétlődne?
Eugenia: Mindig elviselhetetlenül túlérzékeny voltam. Egy férfinak nehezére esik ezt megérteni. Most is nagyon érzékeny vagyok, mindennap elsírom magam. Elmentünk megnézni a Verdák 3 című mesét, és én elsírtam magam. Megnéztük a Peter Pan című darabot, és akkor is elérzékenyültem. Már én szégyellem magam. Rufina szerencsére ugyanolyan érzékeny, mint én.
Ha jól emlékszem, amikor Rufinával voltál terhes, akkor dolgoztál valamilyen Pol-ka sorozatban.
Eugenia: Emlékszel még erre? A Solamente Vos volt az. Igen-igen, emlékszem még 7-8 hónapos terhesen is dolgoztam. És nagyon boldog voltam.
China, ne haragudj, hogy megkérdezem, de ha nyilvánosan beszélsz róla, akkor biztosan Carolina (Pampita) is tud már róla...
Eugenia: Az én családom, Benja családja tudják. Átutaztunk Chilébe meglátogatni a családját. És még koccintottunk is rá, én nyilvánvalóan vízzel, ami igazi szomorúság, de hát... Igaz, amúgy sem vagyok nagy rajongója az alkoholnak.
De Carolina nem lett ideges a fotó miatt (a később törölt fotó, ahogy Benjamín három fia megérinti China hasát, ezzel jelezve, hogy jön a féltestvérük - florerr), legalábbis a sajtó előtt ezt nyilatkozta.
"China, most már vigyáznod kell magadra", tanácsolta a női műsorvezető Euge-nak (Hogy kerülje a Pampitával való konfliktusokat - szerk.).
A szüléssel kapcsolatosan: Én hagyományosan szeretnék szülni, érzéstelenítővel kórházban. Rufival sürgős császáron kellett átesnem, mert Rufinak lassú volt a szívverése, de ezt leszámítva egy hagyományos szülés volt. Nem volt mit tenni, megbíztam az orvosomban, Enrique Rauch-ban, akinek innen küldök egy nagy ölelést. Azt mondta, hogy ezt kell tenni, én pedig mondtam, hogy tegye azt, ami a babának a legjobb. Gondolhatod, ebben a pillanatban nem magam miatt aggódtam.
Szeretsz enni, és a korod miatt sem kell különösöbben figyelned arra, hogy mit eszel a terhesség alatt, igaz?
Eugenia: Vegetáriánus vagyok, ez az egyetlen dolog. Illetve a reggelihez nagyon szeretek szénsavas üdítőitalt inni, ez az egyik kedvencem, de az orvosom mondta, hogy nem tesz jót, mert nincs benne semmi vitamin. Úgyhogy most "kénytelen" vagyok facsart narancslevet inni helyette. De nem, nincs semmilyen diéta tervbe véve.
A barátnői körödből kik voltak azok, akik tudtak róla és őrizniük kellett a titkodat?
Eugenia: Az, aki mindig mindenről először értesül, az Agus, Rufina keresztanyja, akivel egészen kiskorunk óta ismerjük egymást, a legeslegközelibb barátnőm.
És Mery del Cerro is igazi jó barátnőd, igaz?
Eugenia: Igen Mery, Paula (Chaves), akivel már felnőttként lettem jóban, Gime Accardi. Igen, természetesen, van egy nagyon jó baráti köröm. Ne haragudjatok meg Paula-ra, hogy nem mondhatta el, amikor korábban részt vett ebben a műsorban, nagyon szeretem őt.
A lakóautós történetet még mindig nem értem teljesen.
Eugenia: Majd egy nap ígérem, elmesélem, de most az életem egy nagyon jó időszakában vagyok. És ezért nem húzhatom fel magamat. Ez olyan, mintha jönne a kettes csapó.
Mesélj egy kicsit arról, hogy hol éltek, hogy együtt éltek-e a te házadban vagy az övében? Mesélj egy kicsit a családi életetekről.
Eugenia: Nem-nem, egy kicsit nagyobb házba költöztünk, mert az enyém nagyon kicsike volt, csak Rufina, Apollo (a kutyája - szerk.) és én fértünk el benne. Egy jóval nagyobb házban vagyunk, hiszen a semmiből megnőtt a létszámunk. Igen, ezért távolabb is élünk, vidéken, ami mindig is az egyik álmom volt. Nem vagyok városi alkat. Igen, a fővárosban születtem, de vidékre vágyom.
Milyen érzés egy olyan családban élni, ahol a gyerekek ingáznak a szülők között? (Pampitával példálóznak, aki szinte mindig selfie-zik a fiaival, akárhányszor nála vannak - florerr)
Eugenia: Mint bármelyik másik családban, ahol elváltak a szülők. Nyilvánvalóan sohasem fogom átvenni az édesanya helyét, és nem is vágyom rá. Elkísérem Benjamint, minden szeretetemet nekik adom, amit csak megtehetek értük. Sohasem jutna eszembe, hogy az egyik gyerekével hergeljem (Pampitát). Gondolj bele, ahogy vigyázok Rufinára, hogy lennék képes...
Biztos van egy "táncrend", hogy melyik nap hol vannak a gyerekek. Hiszen összesen négyen vannak.
Eugenia: Én is még most tanulom ezt. Fiúk és még kicsik. Ez egy nehéz helyzet. Ezt mindenkinek meg kell tanulnia, főleg azt, hogy hol vannak a határok. Mert nyilvánvalóan nem az én gyerekeim, de erről sokat beszélünk Benjaminnal. És az igazság az, hogy minden sínen van. De még én is tanulom ezt, hiszen ez egy nagy változás. Próbálok segíteni a fiúknak az iskolai feladataikkal, nem is tudom. Én nagyon örülök neki, hogy Rufina sokat beszél az édesapja (Nicolás Cabré - szerk.) barátnőjével, engem megnyugtat, hogy Rufina szereti őt.
Rufina-val kapcsolatosan: Rufina már most igazán érett a korához képest. Nagyon higgadt, nyugodt személyisége van. Rövid pórázon van tartva, nagyon szeretem őt, de nem vagyok nagyon modern a gyereknevelést illetően. Ahogy engem is megtanítottak a szüleim a jó modorra, arra, hogy kérjek és megköszönjem, ha valamit kapok.
Anyukájáról: Igen, itt van velem az anyukám meg a legjobb barátnőm is. Nem, nem szereti, ha videózzák (anyukájára céloz - florerr).